Sóterápia

A sóterápiák pozitív hatásait régóta alkalmazzák mind a gyerekek, mind a felnőttek körében.

Leggyakrabban a légúti megbetegedések gyógyítására használják, de eredményesen kezelhetők vele egyes bőrpanaszok, reumatikus megbetegedések, nőgyógyászati problémák és allergiás megbetegedések is. A só nemcsak tisztítja a tüdőt és a hörgőket, de többek között segíti a lerakódott váladékok feloldását, segíti az emésztést és fontos szerepet játszik a lelki, érzelmi zavarok feloldásában.

A parajdi só attól különleges, hogy nem vonják ki belőle az egyedülálló olajesszenciát tartalmazó természetes iszapot, melyet a gyógyászatban is alkalmaznak.

Mikor van szükségünk sóterápiára?

• felső-légúti megbetegedések, szénanátha, légúti allergiák (pollen, toll, pihe stb.)
• asztma, nátha, légzéselégtelenség, tüdőtágulás, fül-orr-gége fertőzések
• hörghurut, arcüreg-gyulladás
• dohányzás okozta irritációk, horkolás
• állandó köhögés
• szívritmuszavar, vérnyomás szabályozás
• alvászavar
• stressz, kimerültség
• megelőzés (immunrendszer erősítése, tiszta, könnyű légzés elérése) esetén

A masszázs rövid története

A masszázs szó a görög masszein, azaz gyúrni igéből ered, amely az egyik manapság is használatos masszázstechnika neve.

Masszázst és reflexológiát ábrázoló falfestményeket találtak egy orvos szakkarai sírjában, s egyiptomi, perzsa és japán orvosok leírásaiban is olvashatóak a masszázs használatának előnyeire tett utalások.

A történelem során rendszeresen felbukkant a masszázs: az indiai Ayurvedaban éppúgy olvashatunk róla, mint Homérosznál vagy az ókori görög orvosi szövegekben. A rómaiak is alkalmazták a masszázs különböző fajtáit. A gladiátorokat rendszeres kezelésben részesítették izomlázuk és fájdalmaik enyhítésére. Julius Caesart mindennap „megcsipkedték” idegzsába ellen.

Közel- és Távol-keleten a későbbiekben is alkalmazták a masszírozást, a nyugati világban viszont a középkorban elnyomták. A X. századi perzsa filozófus és orvos, Abu-Ali Ibn Szina (más néven Avicenna) az egekig magasztalta a hidroterápiával ötvözött masszázs egészségjavító tulajdonságait. Azt állította, ez az eljárás képes megszüntetni azokat az izomfájdalmakat, amelyeket a különböző gyakorlatok nem mulasztanak el.

A XVI. században a masszázs ismét terjedni kezdett nyugaton. Sok nagyszerű orvos alkalmazta gyakorlatában, köztük Ambroise Pare, a francia királyok egészségügyi tanácsadója. A leglátványosabb fejlődés a masszázs történetében a XIX. század elején következett be. Per Henrik Ling svéd gyógytornász ötvözte filozófiai és testnevelői tudását azokkal a masszázstechnikákkal, amelyeket kínai utazásai során sajátított el. Az öt alapfogás kombinációja svéd masszázs néven vált ismerté, és a mai napig lényegében változatlanul használják.

A legnagyobb fordulat az 1960-as, 1970-es években érkezett el, amikor a módszer hívei felismerték, hogy a masszázs elősegíti a páciens személyiségfejlődését. Ez az elképzelés a kaliforniai Esalen Központból terjedt el, ahol összekapcsolták a lelki, a tudati és a testi gyógyulás folyamatait.

A XXI. századra a masszázs az egyik legfontosabb kiegészítő kezeléssé nőtte ki magát, és a többivel egyenrangú gyógyítási módszernek tekintik. Társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül sokan alkalmazzák, és fontos szerepet kap az egészség mindennapi megőrzésében.

Mi történik a testben a masszázs során?

Kapcsolatba lépsz a külvilággal, s ha minden jól megy, csatlakozol masszőröd energiamezejéhez. Az ő kezének finom rezgése – akár gyúr, akár simogat – felébreszti a bőrfelszín számlálhatatlan idegvégződését, hogy az ingerületet továbbadva élénkítse a vérkeringést, nyirokkeringést, s a salakanyag szépen megkereshesse a távozási útvonalat.

Az izmok merevsége oldódik, megszűnnek a letapadások, a kötött ízületek mozgékonyabbá válnak. Ha olajozottan mennek a dolgok, nincs dugulás, sem súrlódás, nincs is, ami fájjon. Fel bírsz kelni az ágyról, le tudsz hajolni, képes vagy az ujjaidat finom mozgásra is használni, a cipekedés egy ideig megint könnyebbé válik, végig bírod ülni a délelőtti értekezleteket, képes leszel felemelni pici gyermekedet – nem is tudom, érdemes-e sorolni, úgyis tudod milyen az, mikor a mozgás természetes testi folyamat. Ugye, hogy eszedbe sem jut, hogy van karod, míg a rendszeressé váló könyökfájások nem vétetik észre veled ?

A masszázs lelki következménye, hogy jobban érzed magad, nem fáj, ahol eddig fájt, így minden sokkal fényesebb, vidámabb, egyszerűbb. Terhelhetőséged is megnő, ha lelki energiaraktárad tele van tankolva. Az ideg- és életenergia-pályákon beindul a keringés, helyreáll az egyensúly (jin-jang). Felszabadulnak a lelki blokádok is, s akár hiszed, akár nem, egy masszázskúra önbizalmad erősödésében is képes közrejátszani.

Fontos kiemelni, hogy egy-két alkalommal még nem számít terápiának, szokásnak. Tehát ahhoz, hogy tartós javulást érj el, nem árt rendszeresen kényeztetned magad.

Mikor kell bejelentkeznem?

A főoldalon megadott elérhetőségen a nap folyamán bármikor lehet érdeklődni szabad időpontok felől. Időpontok egyeztetése szükséges !

Mennyire fog fájni a kezelés?

Az első kezelések után kialakulhat izomláz a gyógyulás, az energiablokkok, torlaszok feloldása érdekében. Ezután a test regenerálódni fog.

Mikor nem ajánlott a masszázs?

• lázas betegségek
• mélyvénás trombózis
• vénák gyulladása
• bőrfertőzések
• bőrgyulladások
• bőrviszketések
• rándulások
• ficamok heveny szakasza
• heveny gyulladás tünetei esetén
• ízületi gyulladások
• csont- ízületi- izomsérülések
• fokozott vérzékenység
• terhesség első és utolsó 2 hónapjában
• menstruáció első 3 napján
• TBC
• rosszindulatú daganatok utolsó stádiuma
• nagymértékben legyengült, sápadt, leromlott, igen idős betegek
• pszichiátriai betegségek /epilepszia, skizofrénia/
• pacemakeres betegnél